Kirké

Anarchofeminizmus és divatkritika
Anarchofeminizmus és divatkritika

Natúr szépség 15 termékkel - attitűdök a sminkeléssel kapcsolatban

Advertisement

Talán csak a a szűz-kurva dichotómiában látványosabbak és tematizálhatóak jobban a női szerep ellentmondásai, mint a sminkkel kapcsolatos vitákban és elvárásokban. Ezekben remekül tükröződik a nőiesség megvetettsége, és az, ahogy ennek ellenére kikerülhetetlen elvárásként van támasztva szinte mindenki felé, aki nőként merészel magára gondolni. A fizikai nőiesség megélésére, a téma állítólagos frivolsága ellenére, mindenkinek megvannak a maga általános és minden helyzetre alkalmazható szabályai, amit mindenki másnak, adottságaitól és életkörülményeitől függetlenül követnie kellene.

Közepesen feminin transz nőként talán az átlagosnál is sokkal jobban tematizálja életem a sminkelés maga – nagyjából hat évig szépítkeztem szinte mindig a MÁV WCiben a családom intoleranciája miatt, és örülnék, ha életem több területén lennék annyira kitartó, mint amilyen itt voltam. És akármennyire is csak öt réteg, a megmaradt borostát makulátlanul eltakaró alapozóval valós az identitásom a többség számára, ha mindennap leszedném az arcszőrzetem, akkor a hegek eltüntetésére hosszútávon valószínűleg még két réteg korrektort is hozzávehetnék a rutinomhoz. Életem egyik célja, hogy megcsináltassam a végleges szőrtelenítést, hogy utána mindennap sminkelhessek, de amíg nem érem el az ehhez szükséges felső-középosztálybeli jövedelmet, addig inkább itt a Kirkén magyarázom el pár, a sminkeléssel kapcsolatban gyakran hangoztatott attitűdről, hogy miért csak arról szólnak, hogy minél több olyan időt és pénzt ölj bele az egész ügybe, amit – a férfiakhoz hasonlóan – teljesen másra is szánhatnál.

Advertisement

1) természetes szépség 15 termékkel – avagy az úgynevezett "láthatatlan" smink

Az új évezred beauty trendjeinek talán legveszélyesebb sajátossága a Coco Chanel-i "nincs csúnya lány, csak lusta" axióma komolyan vétele, és egyre inkább az észrevehetetlenül természetes, de tökéletes és mindezek mellett a minél több pénzt és minél több energiát követelő, egyre kifinomultabb megoldások kidolgozása. Míg ennek a drasztikusabb formája a szimmetrikusra töltött/botoxolt arc, addig az elérhetőbb verziói a sminkelésben a sötétebb alapozóval/bronzerrel tökéletesre kontúrozás, illetve a lehető legalattomosabb koncepció, a natúr smink. Ez nem annyira azt takarja, hogy az ember mértékkel használ termékeket, hanem hogy a megfelelő, úgymond "natúr" színűekkel (bőrpírhoz igazodó rúzs, selyemfényű, de bőrszínű szemhéjpúder) egy teljes második arcot festhetsz magadnak - anélkül, hogy ennek "mű" hatása lenne, vagy bármennyire is láthatóak maradjanak az elfedni kívánt dolgok. Ez talán túlzottan is beleilleszthető az adott hivatalos keretek közé is – a nyolcadikos biológia tankönyv nem csak a tökéletes szemöldökszedésről ad információkat, hanem azt is hozzáteszi, hogy nem annyira illendő, ha arcfestésben természetes vonásaink hangsúlyozásán túlmegyünk. Mintegy teljesen kimondja azt az igényt, hogy a női szerepmegvalósítás nem csak tökéletes, hanem egyszersmind láthatatlan is kell, hogy legyen a külső szemlélő számára – és ezt az 50-es évek háziasszony-ideáljánál csak egy fokkal kevésbé borzalmasan teszi. Én személyesen örülök annak, hogy már drogériás alapozóból is bőven kapható olyan, amiről egy átlag cisz-heteró fiú nem fogja megmondani, hogy rajtam van, és ennek ellenére is fedi a kisebb bőrhibákat, de a szépségipar költhetne kezelhető szemhéjtusok és körömlakkok kidolgozására is ahhoz hasonló mennyiségű pénzt, mint amit ennek a baromságnak a PR-jába beleöltek. De tényleg ne higgyük azt, hogy a kapitalizmus bármennyire is a meglévő fogyasztói igények kielégítéséről szól, nem pedig annak a biztosításáról, hogy a szupergazdagok vagyona önmagától is kamatozzon olyanok kialakításáról, amikre később a jövedelmünk minél nagyobb hányadát költhetjük.

2) a professzionális, munkahelyre kötelező smink

Talán Nonó fogalmazta meg a legtalálóbban ennek a jelenségnek az abszurditását, amikor egyszer az egészet úgy foglalta össze, hogy "érthetetlen, miért tűnök majd attól professzionálisabbnak, hogy arcomszínűre festem az arcom". Ahogy a férfijog-védők hangoztatják, szegény férfiaknak is meg kell borotválkozniuk, meg öltönyt kell viselniük ahhoz, hogy úgynevezett komoly pozíciókat betölthessenek. És bár én kevés borzasztóbb dolgot tudnék elképzelni annál, hogy nekem újra öltönyt kelljen húznom, egyszerűen mert egy szánalmas ruhadarab, de miután mindkét oldalról megfelelő mennyiségű tapasztalatom van, mégis felfedhetek egy iszonyút titkot - egy üzletképes női reprezentáció kialakítása minimum háromszor annyi időt igényel, mint egy férfié. Miután eléget szenvedhetünk a látható testszőrzet eltüntetésével, alakunk karbantartásával, és azzal, hogy legyen erőnk ezek miatt korábban felkelni naponta, még az is elvárás, hogy mindezt lehetőleg minél csöndesebben és szolidabban tegyük - magyarán a barackszínnél és a térdig érő szoknyánál intenztívebb elemeket ne használjunk fel a look kialakításához. Ne legyenek illúzióink – akármennyire is jó móka lehet a shoppingolás vagy a manikűrözgetés, az egész egyértelműen arra való, hogy azokban a pluszórákban is, amit rászánunk, kevesebbet aludjunk, töltsük valóban élvezhető dolgokkal az időt vagy maszturbáljunk, mint a férfi versenytársaink. Ráadásul velük ellentétben, az egész akkor is érint minket valamennyire, ha felelősség vállalása helyett valós termelő munkát végzünk.

Advertisement

3) smink, mint rekreációs tevékenység

Be kell ismernem, az internetes meméknél és a csajpopra ugrálásnál jobban tényleg csak a sminkelés az engem jobban kielégítő szabadidős tevékenység, és az instagram üzenőfalamon is megnyugtató, hogy legalább minden második posztom sminkinspiráció – de ha egy tanácsot tudnék a későbbi gyerekem számára adni, az az lenne, hogy saját maga számára már lehetőleg ennél értelmesebb hobbikat találjon. Jó dolog eljátszani a színekkel, és valóban felszabadító tud lenni az a tudat, hogyha elég időt rászánsz, akkor talán te is elég dughatóan fogsz kinézni ahhoz, hogy az Üvegplafonosok se söpörjék félre a véleményedet azzal, hogy "LÁBSZŐRZETES feminista vagy", de előbb-utóbb ott fogod találni magad, hogy alsó hangon a béred 15%-át költöd termékekre és éjfél előtt nem indulsz el egy sima baráti ivászatra sem, mert nincs elég jól elsatírozva a szemsminked. Az elsődleges inspirációd pedig az lesz a kapitalizmusban való boldogulásra, hogy a megfelelő bőrgyógyászati és plasztikai kezelések után 40 éves MILFként végre olyan felszabadultan élhess, ahogy azt a tizen- és huszaséveidben az álmaidban sem merted volna megtenni. Én személyesen már tényleg elvesztem ebben annyira, hogy az elkövetkező harminc évemet nagyjából kitöltse majd ez a gondolatvilág, de még a szempilláink ricinusolajjal való kenegetése is konstruktívabb annál, mint hogy bárki ezen az úton akarjon követni engem.

Share This Story

Get our newsletter